2008. június 2-án adtam egy kisebb értékű nyakláncot utánvétes ajánlott levélként. Aztán napokig nem is foglalkoztam a dologgal – akadt bőven más tennivaló -, mert nem ritka, hogy akár 10 nap múlva érkezik meg az utánvét összege.
Csak úgy mellesleg és üzletszabályzatilag azt hiszem 3 nap lenne a határidő. De hát én a magyar mikrovállalkozás biztosan jobban el vagyok eresztve, mint a Posta (bár úgy emlékszem, hogy a 10 éve vásárolt biciklim ötödannyiba sem került, mint a posta botrányba fullad járgánybeszerzése) és hát mit nekem az a párezer forint, amit folyamatosan hitelezek nekik (THM=0%)*.
2008. június 12-én úgy véltem elkezdek mocorogni. Szokás szerint „dobtam egy mélt” a központi ügyfélszolgálatnak. Aztán kettő lett belőle, mert az elsőnél véletlenül egy másik ragszámot adtam meg. Szóval összesen két panaszos levél ment hozzájuk, de a két küldemény teljesen azonos típusú volt, sőt szinte fillérre ugyanaz volt az utánvét összege is.
Az elsőt 2008. június 16-án kb. fél kilenc magasságában válaszolták meg, nem teljes terjedelemben, de idézem:
„Köszönjük, hogy megkereste ügyfélszolgálatunkat. Az Ön által megadott azonosítószámú küldeményt az elektronikus nyilvántartásunk alapján nem áll módunkban keresni. Az ajánlott küldemények és az utánvételi lapok szállítás közben nincsenek nyilvántartva, így azok sorsáról csak a tudakozódás szolgáltatásunk keretében tudjuk tájékoztatni…..”
Üdvözlettel:
Magyar Posta Zrt
Ügyfélszolgálata”
A második levélre a válasz szintén 2008. június 16-án érkezett, talán 10 óra tájban, idézem:
„Köszönjük, hogy megkereste ügyfélszolgálatunkat. Tájékoztatjuk, hogy az elektronikus adatbázisunk alapján az RL … azonosítószámú küldeményt a …posta kézbesítője 2008.06.03-án megkísérelte kézbesíteni és még aznap leadta a postahelyi kézbesítésbe. A küldeményt a címzett ott veheti át az értesítést követő 10 munkanapig.
Üdvözlettel:
Magyar Posta Zrt.
ügyfélszolgálata"
Vagyis az egyik kéz szerint – legyen ez a kéz a bal, de nem politikai okokból, hanem mert az emberek többsége jobbkezes - az utánvétes ajánlott küldemények nem kereshetők az elektronikus nyilvántartásban. A jobbik kéz szerint meg kereshető és még tudják is, hogy hol van.
Első körben nem is mélyedtem el ebben az ellentmondásban, hanem felhívtam a vásárlót, hogy a küldeménye talán még a postán van. A vásárló szerint azonban a nyaklánc nincs a postán, mert a barátnője nyakában van, kb. két hete. Sűrű elnézés, meg miegymás, de nem vette zokon, ő is jár postára. :o)
Miután letettem a telefont, az első gondolatom az volt, hogy most akkor hogyan is tovább. Hogyan tudnék a pénzemhez jutni, ha a posta szerint a küldeményt még át sem vették? Csak a második gondolatkörben ébredtem rá ennek az egész ügynek a képtelen voltára. Nem tartják elektronikusan nyilván, de mégis … Nem vette át az ügyfél, de mégis … Szegény Mátyás király, ha tudná milyen dolgokról, jut eszünkbe manapság.
Azt gondoltam, hogy rajtam már csak a „tudakozódás szolgáltatás” segíthet: beballag a postára, helyből 20 percet sorban áll 35 Celsiusban, nyomtatvány kitölt és vár, és vár, és vár … De mindezek után délután megjött a pénz …
*Kizárólag a Magyar Posta részére kidolgozott különleges hitelkonstrukció, amelyet a magyar vállalkozások sokasága nyújt hőn szeretetett szolgáltatójának.
