Van egy posta Budapesten, nagyon közel egy nagyon nagy templomhoz. Akkora nagy templom, hogy akár Bazilikának is hívhatnánk. :) No! Ez a posta a csomagfeladók Kánaánja. Eddig három különböző munkatársuknál adtam fel csomagot. Profik voltak, gyorsak, udvariasak és segítőkészek. Karácsony előtt igazán sok csomag megy ide-oda, nos alig kellett várni, még akkor is, ha többen voltunk.
Januárban és februárban begipszelt jobb kézzel vittem a csomagokat, segítettek és még meg is kérdezték, hogy vagyok, mikor szabadítanak meg a gipszemtől. Nem szidtak meg, pedig ezidőtájt nem volt igazán élvezhető a kézírásom. Alapban is rondán írok, de gipszes kézzel meg aztán pláne! Nem morogtak, szó nélkül silabizáltak, és ha kellett olvashatóra javították a macskakaparást. Érdekes módon itt egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy az e-értesítést ne kaptam volna meg.
Egy másik eset egy külföldi úriember által magyarországi címre – itt szintén van Bazilika, és közel van a Dunához - kézbesítendő ajándékával esett meg. Feladtam – munkaidőn túli kézbesítést kértek – és vártam. Nem jött az értesítés, ezért a Posta weboldalán néztem meg, hol tartunk. Hát látom ám, hogy délelőtt próbálták kézbesíteni. Aztán másnap megint. Erre ideges lettem és rögvest panaszt is tettem a központi ügyfélszolgálatnál. Tulajdonképpen jó, hogy megtettem, mert különben soha nem tudtam volna meg, hogy mi történt.
A cím egy üdülőterületi cím volt, ahol nyaralók álltak és télvíz idején teljes volt a kihaltság. A postás sem talált senkit, de visszafelé ballagván elcsípett valakit, akinek rémlett, hogy a címzett külföldre ment férjhez, és amíg nem lakott itt, a lányához kérte a küldeményeket. Ment a csomag másnap a lányhoz, de nem volt otthon senki. Csomag ismét vissza. A postán – visszaadáskor – meghallotta az „illetékes levélpostás”, hogy mi történt, és amikor hazafelé menet találkozott a címzett lányával, szólt a csomag miatt. A leány szaladt az anyjához, másnap az anya szaladt a postára és átvette a csomagot.
Vagyis amíg én csak „töketlenkedést” láttam, a színfalak mögött többszereplős gigászi küzdelem folyt, hogy a csomag célba érjen. Minderről levélben részletesen tájékoztattak. Mivel a levélen telefonszám is volt, fel tudtam hívni a posta vezetőjét egy „köszönöm” végett.
