Szóval ez nem kevés munka: minden termék nettó árát felülvizsgálni és változtatni a készletnyilvántartásban, szállítási költségeket felülvizsgálni, a webáruházi adatbázist előkészíteni, rendszereket „varázsütésre” átállítani, az összes árcímkét a boltban lecserélni (2 embernek 9 órai munkája volt).
Ez az egész cirkusz alig néhány embernek ill. vállalkozásnak jó. Pl. a pénztárgép szervizeknek! Merthogy a pénztárgépeken csak „akkreditált szervek” matathatnak az éves zárás és javítás címszó alatt, illetve az ÁFA változásakor is.
Június 30-án reggel én is a hónom alá csaptam a kis pénztárgépet és fél 8 előtt pár perccel oda is értem a szervizhez. Elvileg 8-kor nyit, de ezt még egyszer sem sikerült a gyakorlatban is megtapasztalnom. Általában negyed és fél 9 között rá szoktam telefonálni, hogy jön-e már, mire kissé feldúltan kb. 15 perc múlva megjelenik. Azt hittem, hogy ez a nap – a rendkívüli helyzetre való tekintettel - kivétel lesz. Valóban az volt, de csak annyiban, hogy már volt ott valaki előttem is. Ő megnyugtatott, hogy már telefonált …
Negyed 9-ig 6 főre szaporodott a sor és volt, akinek mind a két kezében pénztárgép volt. A „mester” már 8 óra 20 perckor megérkezett. Amikor meglátta a sort az ajtó előtt beszédessé vált az arckifejezése: Ó f…..ba! Mit akar ez a sok b…..sz itt már megint, hát nem ráérnének augusztus 31-ig?
(Elvileg igen, de mutass egy könyvelőt barátom, aki szereti átkönyvelgetni a témát!) Kinyitotta az ajtót, durcásan lehajította a cuccát egy székre és azonnal „rendelni” kezdett. Közben csörgött a telefonja. Kelletlenül felvette, majd kioktató stílusban közölte az érdeklődővel, hogy tőle aztán nyugodtan hozhatja a gépet bármikor, ha kivárja a sort, ami este 8-9-ig kígyózik majd és szabályosan az asztalhoz vágta a telefont.
A rákövetkező 2-3 hívásból azt is megtudhattuk, hogy tegnap este éjfélig dolgozott és az elkövetkezendő napokban is késő estig jár átállítani a gépeket. Két hétig itt áll majd a bál, aminek semmi értelme, mert ráérnénk …
Hisztérikusan és cseppet sem finoman szidta a törvényalkotókat és jól érzékelhetően magában minket is. A sor közben szép lassan gyarapodott az ajtó előtt. A sorban állók csöndben és szó nélkül álltak a pénztárgépekkel a hónuk alatt, csak időnként összenéztek. Mindenkinek karikás volt szeme, sápadt volt az arca, de közülük senki nem hisztizett, senki nem káromkodott …
Közben a „mesternek” azért elég gyorsan járt a keze és 10 percen belül átállította a gépet, kinyomtatta a szükséges papírokat és beszedett 8400 Ft-ot. Miközben rám került a sor, gyors kalkulációba kezdtem. Minimum 4 gép egy óra alatt (pisi-szünettel), minimum 10 óra munkaidő (ebédszünettel), minimum 10 napig, az több mint 3 millió Ft két hét alatt és akkor még az augusztus 31-ig tartó „maradék” is jön majd.
Ha egyszer hoznak egy olyan törvényt, amely két hét alatt 3 millióval növeli meg a forgalmamat, én nem fogok hisztizni! Igérem!
