A karácsonyi családi összejövetelek általában este, lámpa- és gyertyafényben zajlanak. Persze vannak, akiknek több családban is helyt kell állni, számukra már nappali megvilágításban is megkezdődhet a karácsony, de előbb-utóbb rájuk esteledik valahol.
Az alkalom esti jellege és a mesterséges megvilágítás kifejezetten csillogást kíván. Nem mondom, hogy „csillogd le” a karácsonyfát, de nyugodtan válassz egy a szokásosnál „sziporkázóbb” darabot.
Az üveggyöngyök minden különösebb többlet hókusz-pókusz nélkül is szépen szórják a fényt. Vannak azonban olyan felületek és anyagok, amelyek „tökélyre fejlesztették” a csillogást a mesterséges fényben.
Ilyenek például az ún. fazettázott gyöngyökből álló, vagy azokkal kombinált ékszerek. (Egy kis szakmai kitérő: A magyar „gyöngyszakmai szleng” csiszolt gyöngynek hívja őket, de remélem senkinek nem okozok traumát, ha elárulom, hogy nem csiszolják őket, hanem ún. tűzpolírozáson esnek át. Vagyis a formázás után visszadugják őket az üveg olvadásfokánál alacsonyabb hőfokú kemencébe, hogy a fazetták élei elsimuljanak, innen a „hivatalos” nevük” is: „tűzpolírozott” gyöngy.
Az ékkövekhez (gyémánthoz és társaihoz) hasonló fazettázott felület állandóan meg-megcsillan, mert az ékszer viselőjének mozgása során mindig akad olyan fazetta, amelyik éppen visszatükrözi a fényt. Ezért is nehéz egy webáruházban az ilyen ékszer hangulatát és lényegét egy fotón visszaadni.
A strassz és kristály ékszerek esetében az üveg mindig tartalmaz valami olyan anyagot, amely megnöveli annak fényvisszaverő képességét. Ezekben az ékszerekben a gyöngyök általában ólomkristályok (min. 24 % ólomoxidot tartalmazó üveg), vagy ahhoz hasonló összetételű üveggyöngyök, vagyis a fazettákon túl maga az anyag is „rásegít” a fény visszaverésére. Bizonyos fényviszonyok esetén a lámpa fényét prizmaszerűen annak spektrumaira bontják (mint a szivárvány esetében, amikor az eső vagy a vízpára cseppjei bontják a napfényt). Ezt aztán végképp nehéz fényképezni!
Viszonylag régebbi találmány, de nálunk most kezdenek nagy divatba jönni a hártyavékony fémoxid réteggel részben bevont gyöngyök és kristályok, amelyek különleges szín- és fényhatást „hoznak ki” alapszínből. Ilyenek például az aurora borealis, a silver shade, a golden shadow, a metallic blue, aszaténfényű), a frosted ( tejüvegszerű) "bevonatok".
Essék néhány szó, az ún. irizáló – magyarul fémes csillogású – gyöngyökről is. Az irizáló (vagy íriszes) üveg magyar találmány (Pantocsek Valentin Leó, 1862), habár a legtöbb forrás Tiffany–hoz köti (1893). Manapság sokféle fémes csillogású üveggyöngyöt készítenek az új technológiák révén, amelyek szintén különleges fényjátékukkal kápráztatják el az emberi szemet.
Végül pedig kedvenceim – a kézzel készült egyedi lámpaüveg gyöngyök – a belsejükbe olvasztott nagyon vékony ezüstfóliától válnak alkalmi jellegűvé és szépen csillogóvá.
Ez mind nagyon érdekes, de mit vegyél fel Karácsonykor? Remélem, hogy mire ide jutottál az olvasásban és a képeket is megnézegetted, kaptál néhány jó ötletet a karácsony esti ékszerviselethez.