A szolgáltatás lényege, hogy én feladok egy csomagot az ügyfélnek. A Magyar Posta elviszi neki és beszedi tőle a csomag ellenértékét. A beszedett pénzt átutalja az OTP bank által szolgáltatott folyószámlára. Erről a szolgáltatásról a Magyar Postától havonta tételes számlát kapok. Az OTP bank „a közreműködésért néhány ezreléket levon.” Na, ennyit mondott el a postai mánáger, amikor megkötöttük a szerződést.

Első körben mindjárt 2 hetet vártam arra, hogy 250 db olyan feladóvevényt előállítsanak a részemre, amelyen rajta van a bankszámlaszámom a beszedett pénz átutalásához. Ezt a paksamétát – minden előzetes egyeztetés ellenére - szolgálatilag nem a székhelyemre küldték, hanem a boltba, ahol nem tartózkodom a „postásjárás” napi ideje alatt. Így aztán el kellett érte külön mennem.

Második körben kezdtem ismerkedni a feladással. Eszerint az ember gyermeke ráírja a feladó (vagyis a saját címét) 2-szer a feladóvevényre és 1-szer a küldeményre. A címzett nevét és címét 3-szor a feladóvevényre és 1-szer a küldeményre. Az utánvét összegét 3-szor számmal és egyszer betűvel a feladóvevényre, 1-1-szer számmal és betűvel a küldeményre.

Mikor ezzel készen vagyunk minden küldeményre vonatkozóan, akkor veszünk egy másik két példányos nyomtatványt, amit feladójegyzéknek hívunk és ráírjuk minden feladóvevény azonosítóját, a címzett nevét és címét, az utánvét értékét és a feladás díját. Ezek után elmegyünk a szerződésben kijelölt postahivatalba és feladjuk a küldeményeket.

Először még nem tudtam, de a csomag feladásával egy papírgyárat indítok be. A postán elveszik a feladójegyzéket, leellenőrzik. Mindkét példányhoz hozzácsatolnak egy mellékletet, az egyiket nekem adják, a másikat elteszik maguknak.  Kis idő múlva egyszer csak elkezdenek a folyószámládon mindenféle beazonosíthatatlan összegek megjelenni. Csak annyit tudsz, hogy a postától származik, de hogy kinek a pénze van a kupacban, az egyelőre titok.

Még egy kis idő múlva (5-10 nap) elkezdesz leveleket kapni a Magyar Postától és az OTP-től is. A Posta visszaküldi a feladóvevény eredetijét, az OTP pedig a feladóvevény másolatát és egy további összesítő oldalt. Ebből a papírból tudod kideríteni, hogy kinek a pénzét kaptad meg 5-10 nappal ezelőtt.  Vagyis szélsőséges esetben minden küldemény kb. 6 oldalnyi papírt és 2 borítékot indukál. Több küldemény egyidejű feladása esetében ez a küldeményenkénti átlag némiképp csökkenthető, bár ekkor az OTP általában 2 plusz üres oldalt is küld a borítékban. A legszebb az egészben, amikor egy adott napon 3 OTP boríték és 3 Posta boríték landol a ládában egyszerre, vagyis akár egyben is kiküldhették volna…

Mindezért az OTP 2 %-ot (nem ezreléket!!!) von le az átutalt összegekből a Magyar Királyi Posta pedig az általad is ismert szállítási díjat szedi be. Ennyi papír előállítása és küldözgetése esetén ez érthető is.  Mi a fenéért kérnének ennyit, ha az átutaláskor a megjegyzés a rovatban benne lenne az ügyfél neve, akitől a pénz származik? Mind nekem, mind a könyvelőnek tökéletesen elég lenne. Arra sem jöttem rá, hogy mi a fenének kell a feladóvevény eredetijét visszaküldeni nekem? Na és mi lenne akkor, ha be tudnék jelentkezni a posta.hu-ra, elektronikusan kitölteni előre mindent nyomtatványt és amikor ténylegesen feladom a csomagokat, akkor aktiválnák a cuccot, nyomtatnának belőle max. 1 oldalnyi „igazolást” és ennyi?

A történet csattanója, hogy ekkora adminisztráció mellett sem az októberi, sem a novemberi postaszámla nem stimmelt, meg kellett reklamálni, mert képtelenek voltak a szerződés szerinti összeget kiszámlázni az egyes tételekre.