Saját házi informatikussal rendelkezem (értsd: a férjem), aminek vannak előnyei és hátrányai is. Határozott előnye a 24 órás support, a szinte azonnali hibaelhárítás, az ingyenesség (hacsak nem kell valami kütyüt is venni) és a felhasználó - extraprofit érdekében való - hülyítésének mellőzése. Hátránya, hogy néha általam nem tervezett időpontokban, általam teljesen feleslegesnek vélt óvintézkedések tevődnek és „szüttyögések” merülnek fel, valamint, hogy ezen a területen minden lehetek, csak okos nem. (Bár egyszer kaptam egy szóbeli dicséretet, de ez legyen inkább egy külön írásmű.)

Már megint Ádámnál és Évánál kezdtem, de most odakanyarodok, hogy a házi informatikusom ragaszkodik az eredeti és vadonatúj nyomtatópatronokhoz, mondván, hogy olcsóbb, mint állandóan nyomtatót javíttatni, netán cserélni. Én az ilyesmihez nem szólok hozzá, mert a „világbéke” alapja az, ha mindenki a saját szemétdombján kapirgál. Meg aztán dolgom sincs vele, ő veszi meg és hozza.

Néhány héttel ezelőtt megint szóltam, hogy fogyóban, hozta is a megszokott márkát (juszt is ide írom: HP). Ki is cseréltem és használatba is vettem. Kb. egy hétig bírta (az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem jellemző, mert hosszú évek alatt ez az első ilyen eset). A nyomtató és a számítógép együttes véleménye az volt – amelyet ékesszóló hibaüzenetben a tudomásomra is hoztak -, hogy a patron hibás. Csináljak vele, amit csak akarok, de ők ezzel a selejttel nem hajlandóak együttműködni.

Hát én egy kicsit drágának találtam a patront ahhoz, hogy egyenesen a kukába dobjam, szinte teljesen tele festékkel. A férjem vissza is vitte oda, ahol vette. Aztán a napokban rákérdeztem, hogy most akkor mi is van azzal a patronnal, mikor hozza a cseredarabot.

Hohó, nem úgy van az! Az „ügymenet” a következő:

1. A bolt, ahol az ember fia (esetleg lánya) megvette a patront, elküldi az ügyfelet a hibás patronnal a … (ne nem oda, de a) szervizbe.
2. A szerviz elküldi a hibás patront a HP központba vizsgálat végett.
3. Amennyiben a patron tényleg hibás, akkor a HP „labor” ad egy igazolást, hogy lehet helyette cserepatront adni.
4. A szerviz kiállítja a „bizonyítványt” a vevőnek (miután az ismeét elment a szervizbe!)
5. A vevő visszaballag a boltba és …. Tévedsz!!! Nem kap cserepatront, mert nem lehet azt csak úgy leemelni a polcról és a kezébe nyomni! Meg kell rendelni a HP központtól!
6. Amennyiben az ügyfél még egy hónap múlva is életben van (vagyis eddig nem kapott agyvérzést, vagy szívinfarktust), akkor érdeklődhet és jó esetben már meg is kaphatja a cserepatront.

Az egész garanciális ügyintézés nem több, mint röpke másfél hónap. Szerintem ez így teljesen rendben van, olyan mint az evolúció. Az életképtelen egyedek hulljanak ki ezen a szűrőn, és csak olyan juthasson cserepatronhoz, aki fizikailag és mentálisan is bírja a terhelést, valamint anyagilag is stabil helyzetben van ahhoz, hogy közben vásároljon még egy nyomtatópatront! Teljesen felesleges, hogy mindenféle stresszes állapotú, rossz fizikai és pénzügyi kondícióban lévő személy össze-vissza nyomtatgasson….

Én javasolnám, hogy vizsgát is kelljen tenni egy külön erre akkreditált HP intézetben a nyomtatópatronok kezeléséből. A vizsgadíj mondjuk lehetne 2-3-szorosa a nyomtatópatron árának. Így még jobban le lehetne szorítani a reklamációk számát és tovább emelni a HP minőségi mutatóit.