Édesapám például az agyvérzés határáig képes hergelni magát azon, ha egy reklámban, vagy közérdekű közleményben elhangzik, hogy „további információért látogassa meg a www.valami.hu” weboldalt. Jó néhány évvel ezelőtt – mérnök volta ellenére - úgy döntött, hogy nem akarja megtanulni sem a számítógép legalább alapszintű kezelését, sem az Internetezés rejtelmeit. A világ azonban erre semmiféle tekintettel nincs és egyre „online-abb” (bocsi). Ő pedig nap mint nap dohoghat azon, hogy „másodrendű állampolgárként” kezelik, mivel nem Internetezik.

Anyukám hatalmas erőfeszítéseket tesz az egér használatának megtanulására, annak érdekében, hogy megnézegethesse a családi fotókat, vagy bizonyos áruházláncok online akciós katalógusait. Időnként – ha a kedvenc sorozatának kezdési időpontjával gond van – megkér, hogy „menjek fel az Internetre” és nézzem meg a TV műsort. Egyébként nagyon büszke az Üvegpalotára és az összes iskolatársának (60+) aki Internetezik elmondja, hogy nézzék meg a www.uvegpalota.hu  -t.

A minap a boltba egy hasonló korú hölgy érkezett azzal a kérdéssel, hogy a boltban is lehet-e vásárolni. Mondtam, hogy természetesen lehet és kerüljön beljebb bátran. „Az nagyszerű” – felelt Ő, - „mert az én Internetemmel csak nézegetni lehet, vásárolni nem.”

Igazából nem lepődtem meg. Nem az első eset, amikor furcsa dolgokat mondtak. Hallottam már olyan Internetről, amelyikkel csak telefonálni lehet, olyanról, amelyikkel csak filmet lehet nézni és olyanról is, amit „kizárólag csak a fiam használhat, mert a cég fizeti”. Aztán hallottam olyan Internetről, ami nagyon veszélyes, mert az ember csak bekapcsolja és „dől belőle a disznóság”, meg „elárasztja vírussal és tönkreteszi a drága számítógépet”, meg „ha nem ért az ember hozzá, hamar becsapják”.

(Megjegyzés: Ideáig elérve az írásban erős kísértést éreztem, hogy a megfélemlítés, valamint a hülyítés örök és egyetemleges módszeréről kezdjek polémiába, amit úgy tűnik, már nem csak gyermekeinken, munkatársainkon, hanem idős szüleinken is alkalmazunk, ha nincs kedvünk, időnk vagy türelmünk elmagyarázni valamit nekik. De ellenálltam.)

Ezekről a „különleges Internetekről” hallván nagyon nagy szükségét kezdtem érezni, hogy pl. telefon is legyen ilyen. Olyan telefonra gondolok, ami nem jó arra, hogy ügynökök, politikusok, „telesales agent” –ek (megint bocs), közvélemény kutatók, stb. felhívjanak. Meg szeretnék egy olyan postaládát is, ami csak a fontos postai küldeményekhez jó és nem lehet reklámújságok tonnáit, meg szórólapokat belegyömöszölni. (Megjegyzés: ha valakinek pusztán csak egy kiírással sikerült meggátolnia a postaládájának teleszemetelését, az jelentkezzen, mert akkor ő egy különleges személy és szeretném megismerni!)

De nekem még az a megoldás is megfelelne, hogy a postaládám használói fizessenek fenntartási hozzájárulást. Pl. a hypermarket, illatszer- és barkács-áruház láncok mellékelnének az újság mellé 20,- Ft-ot, a pizza futárok, gáz- és vízvezeték szerelők, ingatlanügynökök, stb. 10,- Ft-ot és a magán favágók, kertépítők, lakásvásárlók, takarítást és gyermekfelügyeletet vállalók, stb. 5,- Ft-ot, mint postaláda használati díjat. Ez a díj magában foglalná a postaláda papírtárolóként való használatát a bedobás pillanatától addig, amíg ki nem szedem, valamint a hulladék szelektív gyűjtését és a kijelölt tárolókba való eljuttatását. Ja! Majd elfelejtem! Az árak tartalmazzák az ÁFA-t! :o)