A kis bolt előnye, hogy szempillantás alatt odaugrottam és elkaptam. Csak ezután kezdtem keresni a „robbanás” okát és okozatát. A bolt kőpadló burkolata egyszerűen feladta. A kőlapok vagy elrepedtek, vagy felpúposodtak a „fuga” mentén. Gyakorlatilag az egész bolt hullámzott. Léptem néhányat, hogy felmérjem a a helyzetet. A talpam alatt recsegve-ropogva törtek a kőlapok, vagy ha nem akkor rengtek a lábam alatt. A rengés átadódott a bútorokra, így a vitrinekre is, amelyekben csilingelő táncot jártak a kristály és üveg tárgyak. A felrobbant kőpadlót gyakorlatilag kézzel fel lehetett szedegetni, anélkül, hogy a lapok hátoldalán bármilyen „ragasztóanyag” nyomai láthatóak lettek volna.
Meglátogattak hát a régmúlt (kb. 5 év) építkezésének szellemei. Az első szellem az eredetileg többszintes mélygarázzsal és stabil alapozással tervezett ház helyére végül a talajba fúrt lyukakba öntött betonoszlopokra építette a házat. Emiatt a ház itt-ott megmozdul, amit a lépcsőház falán található hatalmas repedések is tanúsítanak.
A második szellem épített a ház kellős közepére – a két épületszárny statikai kereszttüzébe - egy aprócska helyiséget, amit az utca felől egy hatalmas üvegfelület (kirakat), hátulról egy fűtetlen garázs és felülről pedig egy nyitott terasz határol, létrehozva ezzel a ház, sőt talán az utca leghidegebb helyiségét. Művét tökéletesítendő a fűtést (gázvezeték és fűtőberendezés) gyárilag „kifelejtette”. Így csak elektromos berendezésekkel lehet fűteni, amelyeket sem a biztonsági, sem az anyagi szempontok nem engednek folyamatosan működni. Ezáltal a hőtágulás, mint olyan, intézményesített a helyiségben.
A harmadik szellem elintézte, hogy „Mr. Smith” a reggeli Moszkva téri „állásinterjún” kissé lódítson, miszerint gyakorlott hidegburkoló lenne. Utána még arra is kiterjedt a figyelme, hogy „Mr. Smith” az építésvezető utasítására a keze ügyébe eső első por állagú anyaghoz keverjen vizet és azzal taknyolja oda a járólapokat, míg a közöttük lévő réseket pedig valami teljesen rugalmatlan cementes szmötyivel próbálja megszűntetni. (Fugázásnak szándékosan nem nevezném ezt a műveletet, mert azt fugázó anyaggal szokták csinálni!)
A szellemek kitűnő csapatjátékának az lett az eredménye, hogy a karácsonyi „szabimat” a bolt teljes evakuálásával és az újraburkolás megszervezésével töltöttem. (Megjegyzés: a kiürítésnél már csak a visszapakolás volt a durvább a kb. 1000 féle apró holmit tekintve.)
Csak egyet nem értek. A szellemek vajon miért nem azt az embert látogatták meg, aki létrehozta a „projektcéget” az építkezés lebonyolítására, majd a lakások értékesítése után csődbe ment és kifizetetlen számlák és kivitelezési hiányosságok tömkelegét hagyta maga után, százmillió forintokat zsebre vágva? Már a szellemek sem tudják, hogy mi a dolguk? Vagy már őket is lehet korrumpálni?
